Tegnap hazafele menet láttam egy édesanyát aki a nagy gyermekét ,-olyan 5 évest- a kezében cipelt hazafele.Szegény kicsi nagyon el lehetett kámpicsorodva,csak nézett hátrafele a semmibe,mikor épp megelőztem őket,csak annyit hallottam lágyan suttogó hangon,hogy:"Ne félj kicsim,pár nap és meggyógyulsz,beszedjük a gyógyszereket amiket a doktornéni felírt és máris jobb lesz..."
Ezek annyira megható események,amikor ennyi mindenre képes egy anya.
Szép hosszú napok következnek: ma 2 doga,holnap 3,péntek gólyanap és nyelvek napja,románt tanulok Petiékkel,aztán gólyanap és gólyabál,ami helyett mozi lesz a csajokkal;)
Miért kell németből nekem is fogalmazást írnom?ÁÁÁÁ a magyarról nem is beszélve o_O
Szép hosszú napok következnek: ma 2 doga,holnap 3,péntek gólyanap és nyelvek napja,románt tanulok Petiékkel,aztán gólyanap és gólyabál,ami helyett mozi lesz a csajokkal;)
Miért kell németből nekem is fogalmazást írnom?ÁÁÁÁ a magyarról nem is beszélve o_O
1 megjegyzés:
hallo, örülök, hogy jól vagy =) jó olvasni a blogod, meg minden.. üdvözlöm a többieket, puszi; tündi
Megjegyzés küldése